Mióta megvettem a kecskéket időm egy szál sem. Rengeteg törődést,odafigyelést igényelnek. A mindennapok azonos rend szerint telnek el, hisz a legkisebb eltérés is a megszokottól, reklamációt eredményez a kecskeólban.
Időközben megszülettek a gidák is, 5 db rosszcsont kis jövevény.
A hütőmben liter számra áll a kecsketej, sokszor már nem tudom mit is csináljak vele.Lassan kecskesajtot eszünk kecskesajttal.
Készítem a friss sajtokat és a túrót. Nagy élvezettel próbálok új fűszerezésű sajtot a család és a barátok elé tenni.
Nem volt egyszerű. Előfordult minden ami csak előfordulhat a kecske tartása során.
Szültünk, aztán nem akartunk szoptatni, napi 5 alkalommal kellett lefogni az egyik anyát,hogy a kicsik szopni tudjanak.Hála az Égnek végül csak belejött.
Oszt az egyik kicsinek bendő leállása volt, a nagy ijedelem után kiolvastam az okosságot, hogy simogatni kell a pociját. Párom három napig masszírozta a kis csutakot, de túlélte, ma a legkosztosabb jószágunk.
Az egyik kicsiről menet közben kiderült, se nem fiú ő, se nem lányka, hanem mindkettő.De olyan kedves kis állat volt, hogy Őt vitték el elsőnek.
Volt tőgy gyulladás a leválasztás után,és minden kellemetlenség, ami kicsit lelohasztja a lelkesedést.
De mostanra talán már kerékvágásba került a dolog, mindenki tudja a dolgát,, haladhat tovább a kecske projekt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése