Az elmúlt napok forrósága nem igazán inspirált főzésre. Alkut kötöttem a kosztosaimmal, hideg vacsora legyen, hisz az embernek még enni sem, nemhogy főzni van kedve.
Hosszas tépelődés után, hisz a melegtől a gondolatok is lassabban jöttek és mentek, a körözött mellett döntöttem. Kecsketúró volt a hűtőben ugyebár ( mint mostanában mindig), szalonna a kamrában, uborka a kertben, a frissen sült kenyér illata pedig belakta a házat ( a kenyérsütő gép ontotta meleggel együtt).
A túróhoz kevertem egy csokornyi fiatal hagymát a zöldjével együtt, 3 szárzellert összevágva, 3-4 szál petrezselyem zöldet, 3 szép gerezd fokhagymát, 2 teáskanálnyi piros paprikát, frissen őrölt borsot( egészen más az íze), sót és kevés cayenne borsot.
Csíkokra vágott puha füstölt szalonnát és felszelt friss uborkát tálaltam mellé.
Én megúsztam a főzést, a család degeszre ette magát. Büszke voltam magamra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése