Kedves barátnőm, aki Südtirolban él, hozta nekem ezt a receptet még hosszú évekkel ezelőtt. Azóta havi rendszerességgel előfordul az asztalunkon, hisz olyan egyszerű és gyors, majdnem palacsinta, mégsem kell a tűzhely mellett állnom fél délután. A hozzávalók mindig fellelhetők itthon, és mindenki kedve szerinti ízesítéssel eheti. A párom tejföllel és cukorral, a kis-nagy gyerekem mákkal és lekvárral, én pedig leggyakrabban dióval.
Ha nincs darálós kedvünk, akkor csak valami gyümölcs szörp is megteszi.Nos....
1 liter tejet elkeverek 4 tojással, pici sóval és 1 evőkanál cukorral. Hozzáadok annyi lisztet, hogy a palacsintánál jóval sűrűbb de a nokedlinél még hígabb, még folyós tésztát kapjak.Állni hagyom egy fél órácskát.
Vastag talpú serpenyőt felforrósítok és beleöntök 3-4 kanálnyi olajat, majd 3 nagy merőkanálnyi tésztát.
Ha megsült az alja, megfordítom és kicsi sülés után darabokra szaggatom.
Ezeket a darabokat sütöm tovább, fel-fel dobálva megfogatva őket, míg szép pirosra nem sülnek.
Ha ez megtörtént, már mehet is a tányérra.
Egy vastagabb leves után laktató második.
Szeretnem megkoszonni a receptet. Zsenialis, nagyon finom. Evi
VálaszTörlés