2011. december 12., hétfő

Tejben főtt burgonya köretnek vagy csak úgy magában



  Nálunk a köret az burgonya. Mint már említettem, zsák számra jöhet. De illene mindig más és más formában az asztalra adni. Tejszínnel már készítettem, na meg most nem is volt tejszínem. Viszont tejem az igen. Mi teljes tejet, házi tejet iszunk, nagy különbség nem lehet közte......
  1 fej hagymát apróra vágva a csíkokra szelt szalonnával( a mennyisége rajtod múlik) együtt kevés olajon lepirítok. Hozzáadom a gombát( 1 bő marékkal tettem bele), majd még így együtt is sütöm nagy lángon, hogy a gomba levét elsüssem. Ekkor kerül mellé a megtisztított darabolt krumpli( a kosztosok mennyisége és minősége a meghatározó).
Párszor átkeverem és felöntöm annyi tejjel, hogy épp ellepje, sózom, borsozom, megszórom aprított rozmaringgal.
Ezen a ponton én közé tettem a csirkecombokat. Így együtt párolódott az egész. Forrásig figyelem, ugyanis képes kiforrni a tej, majd takarékon, fedő alatt, kis nyílást hagyva, párolom készre.
ire a tej elfő, szép pirosra sül az alja, amiért nálunk bizony harc folyik.

Nem árt szemmel tartani, mert ha kicsit is nagyobb a tűz alatta, felhabzik és kiforr.
  Igazi egytálétel vált belőle.
 Vigyázat, így együtt nagyon kiadós, laktató.
Csirke nélkül savanyúsággal önálló életet él, príma gyors vacsi válik belőle.

2011. december 11., vasárnap

Segítsetek!! PP tej és tojásérzékeny

 Sajnos a napokban  kiderült, hogy kicsinyke vérem PP, jelenleg az egyetlen, legkedvesebb unokám, aki tegnap múlt 15 hónapos, erősen tej és tojás allergiás.
 Ezzel felborult náluk a rend a főzés és étkezés terén. Az amúgy is rossz evő kislánytól pont a kedvenceit, a panírozott húsokat, a sajtokat, babpiskótát és társait kell elvonni.
  Végig bújtam anyjával együtt az internetet, sok használható ötletet találva. De vélem, köztetek sokan vannak, akik hasonló cipőben járnak, csak esetleg előrébb. Sok-sok tapasztalattal felvértezve a probléma kezelését illetően. Ismerve a tej és tojás pótlás költséghatékony megoldását.
Ha ezeket a tapasztalatokat megosztanátok velünk, hálás lennék.
Várom a tanácsokat akár itt a blogon, akár privi üzenetben ( anngiori@gmail.com) címen.

2011. december 5., hétfő

Mikulás estéjén 2011. december hava


 Egyedül voltam az este. Évek hosszú évek óta ez nem fordult még elő..... hogy Mikulás estéjén egyedül legyek.
Mióta a gyerekek megszülettek, ez az év az első.
Magányos este.
Ültem a kanapén, soros kézimunkám a kezemben és morfondíroztam. Emlékeztem.
   Hogy milyen izgatottak voltak már ezeken az estéken, mikor még kicsik voltak. Alig lehetett az ágyba parancsolni őket, hisz szerették volna meglesni a Télapót.
   Kisnagy fiam, minden alkalommal úgy tett, mintha nem látta volna a cipőkben, csizmákban bujkáló ajándékokat. Mintha ott sem lettek volna, kétszer-háromszor is elvonult mellettük. Megvárta míg én " felfedeztem" és hangos csodálkozással hívtam, hogy itt járt a Télapó.
   Mikor már süldők voltak, a szégyenlős mosoly amivel elvonultak a szobájukba...... persze a zsákmányt vitték a cipőkből.
   Nagyon szép emlékek.
És most egyedül, hisz már nagyok, felnőttek.
 Messze vannak nagyon.
A párom meg valahol munkában...
Ezek közt a gondolatok közt a csendben , kopogtak.
Kinyitom az ajtót és a képsorokból láthatjátok mi történt.
Megjött hozzám a Télapó.
Hirtelen eltűnt a magány, melegség költözött újra a házba és móka, kacagás.
Boldog vagyok, hogy ilyen barátaim vannak, figyelnek rám, sok kis unokájuk után eszükbe jutottam én is.
Nem hagyták, hogy magányban teljen ez a szép este.
Ebben a viharos Európában jól jön ez a kis fény és melegség.