2011. október 31., hétfő

Emlékezzünk



Volt emberek. 
Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. 
Nem téve semmit, nem akarva semmit, 
hatnak tovább.
                           Kosztolányi




Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt... "
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
                            Kosztolányi

2011. október 21., péntek

Patiszon parmezános bundában, amikor nincs kedved panírozni, fokhagymás burgonyával



 Kint a kertben már kezd garázdálkodni Fagy Úr. A patiszont szedtem le, a zsenge példányokat félretéve a konyhába, az öregeket a kecskéknek. Ahogy a bokrok közt megbújtak a kis csillagok, számban összefutott a nyál, szinte éreztem a rántott tök ízét. Persze este már nem volt kedvem panírozni. De az érzés ott volt, tököt kell sütni. Parmezános bunda, kézenfekvő a dolog.
 A kis tenyérnyi patiszonokat tisztítás után, a magokat nem kellett kivájni, olyan zsengék voltak, 1 cm-s szeletekre vágtam, lesóztam.
 2 tojást, 2 dl tejet liszttel és sóval elkevertem, hogy híg nokedli állaga legyen.,Beleszórtam 1 púpos evőkanálnyi reszelt parmezánt és a sós létől papírtörlővel szárazra  törölt tök szeleteket ebbe a masszába mártva bő olajban ilyen szép pirosra sütöttem.
 A megtisztított burgonyát karikákra vágva szintén bő olajban kisütöttem és azon frissiben sóval és sok préselt friss fokhagymával összekevertem.

2011. október 15., szombat

A gyermekkor ízei 1: morzsás karfiol


  Mostanában egyre többször jutnak eszembe a gyermekkorom ízei, anyám asztala. Talán öregszem!???
A hagyományos és megszokott minden heti rántott hús, sült hús és pörkölt mellett igazi ínyencségnek számított nekem ez a morzsás karfiol. Szerettem. Aztán elfelejtettem. Tudjátok...mint egy régi szerelmet.Az idő és az új élmények feledtetik. Aztán most csak úgy a semmiből előbukkan, érzem az ízét az illatát, ahogy Anyám elém teszi..
  Hát így került az asztalomra ismét és ugyanolyan jó volt mint rég.


Sós vízben szinte puhára kell főzni egy szép fej karfiolt, de még ne essen szét.
Egy tűzálló edényt vajjal kikenni, zsemlemorzsával alaposan megszórni és rászedni egy sor karfiolt. Erre megint vaj,morzsa és karfiol. Amíg tart.A tetején az utolsó sor morzsa legyen.A sorokat nem rontja el az őrölt bors,Ha van fehér nekem nem volt itthon.  Tejföllel beborítani és reszelt sajttal megszórni. Forró sütőben jól átsütni,hogy összesüljön az egész.
Csak ennyi...és még is milyen jó.

2011. október 14., péntek

Az isteni krémes -mandulás amit "niedersächseni mandulás vajas"-nak titulálnak.




Rátaláltam Eszterre, nagy-nagy örömömre.
Több recepttel találkozhattok a jövőben, amit nála leltem és most kipróbálásra vár.
Ez a mostani, isteni mandulás -vajas sütit pont nekem találták ki. Egyszerű, gyors és biztos siker. Szerintem elronthatatlan, Csak picit változtattam rajta, ugye az én örök spórolásom, a tésztát vaj helyet margarinnal készítettem, a tetejére pedig csak fele, azaz 5 dkg mandulát szórtam, de így is elégségesnek bizonyult.
A tejet meglangyosítottam,belemorzsoltam az élesztőt és a cukorból kivett 1 evőkanálnyival megszórtam. Mikor habosodott már az élesztő, hozzáadtam a tojást, az olvasztott margarint,a maradék cukrot, a lisztet és a tetejére a sót. Habverővel simára kevertem és letakarva kelesztettem míg duplájára nőtt.
  Sütőpapírral bélelt lapra igazgattam. Nem volt egyszerű művelet, igyekeztem Eszter utasításait követve cca 1 cm vastagra elkenni. De igazság szerint ez a művelet volt a legbonyolultabb az egészben. Ebből is látszik mily egyszerű kis tészta.
  A tetejére kockáztam a vajat, lehet a következő alkalommal kevesebb vajat használok ekkor. Én "igazi" házi tejszínnel csináltam, lehet ez miatt kicsit zsírosabb érzete  lett a sütinek. Tehát lehet, kevesebb vaj is elég lenne így ebben a formában.
  Rászórtam a 15 dkg cukrot, majd az 5 dkg szeletelt mandulát.
Előmelegített 200 fokos sütőben 15 per alatt megsült. Azon forrón meglocsoltam a tejszínnel.
Kicsit vártunk, hogy hűljön. Nem volt könnyű, a konyhában isteni illatok lengedeztek. Még langyosan kockákra vágtam és faltuk. És faltuk..... a rosszullét határáig.
Egyszóval isteni!!!!
AzEszter-nek köszönöm.


Hozzávalók:
  tészta:
- 25 dkg liszt
-   3 dkg élesztő
-   5 dkg cukor
-   7 dkg olvasztott margarin
-   1 db tojás
-   1, 2 dl tej

  tetejére:
- 10 dkg vaj
- 15 dkg cukor
- 1,5 dl tejszín
- 5 dkg mandula lapocska