Mostanában egyre többször jutnak eszembe a gyermekkorom ízei, anyám asztala. Talán öregszem!???
A hagyományos és megszokott minden heti rántott hús, sült hús és pörkölt mellett igazi ínyencségnek számított nekem ez a morzsás karfiol. Szerettem. Aztán elfelejtettem. Tudjátok...mint egy régi szerelmet.Az idő és az új élmények feledtetik. Aztán most csak úgy a semmiből előbukkan, érzem az ízét az illatát, ahogy Anyám elém teszi..
Hát így került az asztalomra ismét és ugyanolyan jó volt mint rég.
Sós vízben szinte puhára kell főzni egy szép fej karfiolt, de még ne essen szét.
Egy tűzálló edényt vajjal kikenni, zsemlemorzsával alaposan megszórni és rászedni egy sor karfiolt. Erre megint vaj,morzsa és karfiol. Amíg tart.A tetején az utolsó sor morzsa legyen.A sorokat nem rontja el az őrölt bors,Ha van fehér nekem nem volt itthon. Tejföllel beborítani és reszelt sajttal megszórni. Forró sütőben jól átsütni,hogy összesüljön az egész.
Csak ennyi...és még is milyen jó.
mi zöldbabbal szoktuk ugyanezt. :-)
VálaszTörlés