Nézegetem a blogokat, és látom mekkora divat lett különleges és drága alapanyagokból főzni.
Annak ellenére, hogy én is ismerem a mondást " Olcsó húsnak híg a leve" , szeretek pénztárca barát ételeket az asztalra tenni. Ez nem szűklátókörűség, kóstoltam már sok különleges ételt, olcsót és drágát is, szerintem az elkészítés a dolog nyitja.
Nos....A kérdés, hogy tényleg híg-e az a bizonyos lé?
A jelen esetben az olcsó hús a liba far-hát. 12 db-t vettem 700,- forintért.
Bár én imádom a sült liba-kacsa far-hátat, rajtam kívül senki nem eszi meg.Ezért muszáj találékonynak lenni.
Most lássuk mi minden készült belőle:
Lenyestem az összes könnyen levágható hájat róla , 1 kilónyi lett belőle.
Éles késsel levágtam a kicsi hús cafatokat, 80 dekányi jött össze.
Mindegyik far-hátról levágtam a nyaktövet, 12 db 7-8 centis libanyak darabot kaptam.
A hátában van egy mirigy mindkét oldalon, ez a libánál jó vastag hájba ágyazódik bele. Ezt is kikapartam hájastól, mindenestől. Ezt én a sült far-hát esetében ínyenc falatnak tartom.
Ennyit az előkészítésről, ami egyébként nekem több mint 1 órámat emésztette fel.
Kezdődhett a főzöcske.
A lekopasztott far-hátból 4 darabot belegyömöszöltem egy 6 literes fazékba, alaposan bezöldségelve, isteni húsleves lett belőle. Grízgaluskával ahogy illik. Két napi leves adagunk.
Míg a leves gyöngyözve rotyogott, a hájat egy nagyobb lábosba tettem, annyi vizet öntve rá, hogy épp csak ellepje, nagy lángon felforraltam, majd kisebbre vettem a gázt, és addig sütöttem sűrűn keverve, míg e hájakból piros omlós ropogós tepertők lettek.
Ekkor kihalásztam a tepertőket, a zsírt üvegbe öntöttem.
1 liter !!! libazsír lett belőle és 20 dkg libatepertő.
A lábos aljára kicsit lesült pörcöt nem hagyván kárba veszni, ugyanebbe a lábosba belehajigáltam a mirigyet a hájjal, leöntöttem vízzel, ezt is csak épp hogy ellepje. Rászeltem nagyobb kockákra 2 közepes fej hagymát, hozzádobtam 6 szép gerezd fokhagymát és egy 10 centis ágas-bogas kakukkfű ágat a kertből.2 teáskanál só és őrölt bors is került a tetejére. Felforraltam és utána lassú tűzön pároltam. Mikor már elfőtte a levét, csak a zsír rotyogott, belekevertem 1 evőkanál nem csípős paprika krémet.Ez adja meg majd a színét, gondoltam.
Üvegbe került, kiváló szendvicskrémként, 3/4 literes az üveg. Megkóstoltam, isteni finom!
Jöhet a húsnyesedék. Ledaráltam, 2 szelet áztatott és kifacsart fehér kenyér kíséretében, sóval, borssal, fokhagymával, kakukkfűvel és egy csokor petrezselyem zölddel összegyúrva rudakká formázva most olajban sütöttem ki. 17 db fasírt pogácsa lett belőle, bőven több mint egy ebédnyi. Aki már evett liba vagdaltat, az tudja, hogy ezerszer finomabb mint a disznóból készült.
Burgonyapürével került a tányérokra.
A 12 db libanyaktőből valamelyik nap gombás nyakpörkölt készül majd, addig a fagyasztóban várakozik, még két adagnyi levesnek való társaságában.
Mindez 700,- ft-ból került az asztalra. Ugye hihetetlen.!?
2014. november 21., péntek
2014. február 4., kedd
Szilvás pite, nálunk kevés tészta....sok-sok gyümölcs
A gyümölcsös piték a kedvenceim. Almás, meggyes, szilvás mit itt....és sorolhatnám még hosszan.
Sokáig kerestem hozzájuk a nekem legjobban tetsző tésztát.
Íme. Vékony és könnyű, gyorsan összeállítható, olcsó.
Használható minden pitéhez. Nem csak a gyümölcsös pitéket készíthetjük vele, de túrós, diós, mákos töltelék is kerülhet bele.
Hozzávalók:
- 40 dkg liszt
- 25 dkg margarin
- 5 evőkanál cukor
- 2 tojás
- 2 púpozott kanál sűrű tejföl
- 1 cs sütőpor
- 1 cs vanillin
- pici só
- fél citrom lereszelt héja
Töltelék :
Nálam most 1,5 literes üveg " pite szilva" a kamrámból.( ennek hiányában fagyasztott vagy befőtt szilva illetve valami más gyümölcs és 10-20 dkg cukor)
- 1 cs vanilliás pudingpor
A gyümölcsöt a cukorral és a pudingporral összeforralom, kicsit hűlni hagyom. Csak langyosra, nem teljesen hidegre.
Míg hűl. elkészítem a tésztát.
A lisztet a margarinnal elmorzsolom, majd hozzáadva a többi alkatrészt, gyorsan képlékeny tésztává dolgozom.
Ketté véve, lapokat nyújtok.
Az alsó lapra ráhalmozom a tölteléket, befedem a másik lappal, villával megszurkálom a tetejét és mehet a sütőbe. 200 fokra előmelegített sütőben, 10 perc múlva cca 180 fokra visszavenni a hőt addig sütöm, míg a teteje megpirul kicsit.
2014. január 27., hétfő
Kesergés a jó magyar falu emléke felett
Nem jó szájízzel írok most. De muszáj kiadni magamból.
Mint már írtam, én a flaszteron nőttem fel, városlakó gyermek voltam.
De apróságként, majd később a vakációkat hosszú évekig falun élő nénémnél töltöttem, hisz anyám dolgozott.
Csodás emlékeim maradtak ezekről az évekről.
A falu, a "magyar" falu nekem jelentette az összetartást, a barátságokat, a szomszédból áthozott tányér sütiket, a tor idején küldött és kapott kóstolókat. A különböző, nekem ismeretlen és idegen, talán éppen ezért roppant érdekes szokásokat.
Büszkén vittem a szakajtóba rejtett kenyeret a pékhez, hisz ott sütötték ki.
Boldogan mentem fejés után a csarnokba, ahol leadták a lefejt tejet.
Mondanom sem kell, hogy mindkét helyen jóízű beszélgetéseket ácsorogtam végig szájtátva.
Mindenkinek kellett köszönnöm. Ha nem ismertek, bizony megkérdezték: Kislányom, kinek a lyánya vagy. Nem elírás. Bizony apám lyánya voltam ott.
A nevetős, bolondozós szüretek, a disznóvágások, a kukoricatörés. Minden ott voltak a család, a barátok, a szomszédok. Vagyis---mindig jött a segítség.
Később, 20 éves fiatalasszonyként az első saját házunkat is falun vettük, hisz akkor is ott volt megfizethetőbb.
Nyár közepén költöztünk idegenként egy kis somogyi zsákfaluba, egy rég nem lakott hatalmas sváb házba.A kertben magasan állt a dudva, a baromfi udvaron csak hatalmas kórók meredeztek.
De a költözést követő napok arról szóltak, hogy jöttek a szomszédok
." Hoztam pár tojást, mert nincs még tikotok"
Kosár paprikával, mert még nem dógózik a kert, csibével, gyümölccsel, volt aki füstölt dolgokat hozott.
Majd jövőre lesz nektek is
Hangsúlyozom, nem voltunk szegények.( még bőven az " átkos"-ban).
És mégis, nem csak bámultak ránk , nem voltunk gyüttmentek, befogadtak bennünket abba a kis közösségbe.
Mikor az első gyermek születése után elköltöztünk, az egész falu búcsúzott tőlünk.
Aztán újra városlakó lettem. Jobbnak láttam a gyerekek miatt.
Tán 8 éve, hogy újra falura költöztem. Vissza a gyermek szemével oly szépnek látott néném falujába.
Csodás helyen élünk, a természet ölén. Ha "városi" ember vetődik hozzánk, mind itt szeretne élni.
De valahogy megkopott a fény. Mást kaptam mint amire emlékeztem. Itt nem fogadják el az "idegent".Csak gyüttment vagy. Csak idegen maradsz. Lassan behúzódsz a saját vackodba.
8 év alatt nem sikerült elérnünk, hogy ha havazik tiszta legyen az aszfaltutunk. Pedig jó nagy lejtő vezet le a faluba. A falu legnagyobb lejtője.
Míg a fiuk itthon voltak, éveken át lelapátolták az egész utcát. Száz méterekben beszélünk.
Most péntek óta nem tudtam lemenni, hisz tiszta hó és jég az út. Öngyilkosság lenne kocsival nekiindulni. Gyalog pedig sajnos nem tudok. Le még csak lejutnék, de vissza már nem megy.
Kiskirály mezőgazdász, aki a falu megbízásából tolja a havat, úgy dönt minden évben, hogy nem jön be az utcánkba. Elmegy az utca előtt, talán még 3 percét is elrabolná a dolog, ha bejönne.
Nincs együttérzés, nincs a jól elvégzett munka ideája, nem nézi, nem látja az EMBERT. Csak sebtében, immel-ámmal tenni valamit hisz fizetnek érte, nem is keveset.
Elkeserítő. Itt ülök fenn a hegyen magam, és várom, hogy elolvadjon a hó és kiolvadjon a szívem.
2013. december 13., péntek
Csomagolj "zölden"- avagy legyen kisebb az ökológiai lábnyomod
Nem vagyok megveszekedett "zöld". De vannak esetek mikor a nekem tetsző találkozik a zöld elképzeléssel.
Már évek óta igyekszünk "zölden" átadni az egymásnak szánt ajándékokat. Ezt szokták meg a gyerekek .Most, hogy felnőttek, ezt követik.
Itt most a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttem a net-ről pár ötletet, ami szép , nem is drága, pillanatok alatt összehozható vagy még gyorsan megvehető.
http://www.meska.hu/ProductView/index/832214
http://www.meska.hu/ProductView/index/831868?sp=1
És itt a végén, egy aminek a leírását itt találod ha kedved támadt készíteni:
2012. április 4., szerda
Favágók reggelije
Mint már többször is, nagyon gyorsan kellett nagyon éhes férfi embereknek ételt produkálnom. A tojás és a szalonna egyértelmű volt, viszont a kenyerem nem volt már friss. Márpediglen a jó tojásrántotta csakis friss kenyérrel az igazi.
Ekkor jött az ötlet.
A szalonna szeleteket kis olajon megsütöttem mindkét oldalukon. A kenyeret a serpenyő közepében a szalonnás olajon megpirítottam mindkét oldalon. Közben a tojást felvertem tejjel, borssal és sóval. Mikor már szép piros volt a kenyér,nyakon öntöttem a felvert tojással. Az egyik oldalát megsütöttem, fedőre csúsztattam, a serpenyőt ráborítva megfordítottam és a másik felét is pirosra sütöttem.
Tányérra rendezve mehetett az asztalra.
1 szép szelet kenyérhez
3 szelet szalonna
2 tojás
kb 1 dl tej
2012. február 4., szombat
Penne, hogy a tészta is laktató legyen
Feltételezem, nem én vagyok az egyetlen, aki férfi szájból azt hallja, hogy a tészta, nem kaja, tésztával nem lehet jól lakni, illetve, hogy 1 óra múlva éhes vagyok újra. Gondolom többünknek ismerős kifogások . Pedig a tészta ételekben annyi lehetőség rejlik és gyorsan az asztalra kerülhetnének, na és nem utolsó sorban aránylag olcsón.
De érdekes módon, amint egy férfiember kinövi a pelenkás kort, a bolognain kivül más tésztát nem akar megismerni. De mi azért nem adjuk fel!!
A tésztát a már itt megismert módon megfőzzük.
A mártás készitése úgy kezdődik, mint egy blognai mártásé. Szép nagy fej apróra vágott hagymát olajon párolunk 1 lereszelt sárgarépával.0,5 kg darált húst adunk hozzá, és együtt sütjük a hús fehéredéséig. Ekkor én teszek hozzá egy kiskanálnyi őrölt paprikát, 4-5 gerezd zúzott fokhagymát. Felöntöm 0,5 liter paradicsomlével, sózom, borsozom, oregánó, bazsalikom, kakukkfű és kis rozmaring kerül bele.
30 dkg-nyi fejtett babot és 2 marék gombát is boritok bele. Ezt igy együtt készre párolom. Ne maradjon túl sok leve.
Utolsónak öntök hozzá 1- 1,5 dl tejszint, kiforralom és kész.
a sajt persze nem maradhat el a tetejéről.
2012. február 2., csütörtök
Egy jó kiadós leves a hidegben mindennél többet ér
Napok óta tart ez a cudar hideg. Gondoltam egy tartalmas jó levest mindenki szívesen lát az asztalon.
1 kg pulykacombcsont volt a fagyasztóban, husika is volt még rajta, egy levesnek épp elég. Felraktam mint egy pörköltet. Hagyma olajon párolva, piros paprika, rá a csontok, hozzá 4-5 szál sárgarépa, 2 szál petrezselyem gyökér és felönteni vízzel, hogy ellepje. Sóztam, borsoztam, kevés fokhagyma. Félig megfőztem fedő alatt, lassú rotyogással. Ekkor tettem hozzá 5-6 szem felkockázott burgonyát, és jó fél kiló fagyasztott zöldbabot. Petrezselyem zöldje aprítva és lestyán levél egy kevés nagyon jót tesz neki. Ha kell, még töltsük fel vízzel, hogy épp csak ellepje. Jó kis sűrű levesnek kell lenni, de lisztet vagy egyebet nem használunk hozzá, a burgonya a épp jól besűríti mire megfő.
Mikor készre főtt a levesünk, elkeverünk benne egy pohár tejfölt, és kész.
Hát ennyi volt.
A "második" daramorzsa volt, amiről még később mesélek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)








